Most már tényleg a finisben vagyunk. Bevallom, én tényleg nagyon izgulok már. Napjaimat ilyen felspannolt állapotban töltöm. Remélem, izgatottságomból rátok is átragad valami, és visszajöttök holnapután elolvasni a titkot leleplező posztot.
Természetesen jó nagy bizonytalanság is van bennem ezzel az egésszel kapcsolatban, hiszen nem ismerlek téged kedves Olvasó, nem tudhatom, minek örülsz, mi zajlik benned, hogy telnek napjaid, hogyan fogod fogadni ezt az egészet. Én mindenesetre mindent meg fogok tenni a magam részéről, hogy valami igazán jó süljön ki a dologból.
pixabay.com
Bizonytalanságról egy nagyon banális történet jutott eszembe. Valamelyik nap postán kellett feladnom egy levelet, pár melléklettel. Legalább hatszor megnéztem a borítékot, hogy beletettem-e mindent. A címzést is többször lecsekkoltam. Miután postára adtam még mindig volt bennem bizonytalan érzés, hogy biztos mindent beletettem? Aztán elgondolkoztam, mennyire hozzá vagyunk szokva az emailhez, aminél bármikor meg tudjuk nézni, hogy mindent jól csináltunk-e. Egyáltalán mennyire hozzá vagyunk szokva, hogy mindig mindent ellenőrizzünk, mindent mi irányítsunk.
“Szívesen pillantunk a jövőbe, mert ami bennem ide-oda mozgóbizonytalanság, azt csendes kívánkozással örömest vezérelnénk a javunkra.” Goethe
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, hátha másoknak is érdekes lehet. Köszönjük!
Hogy ne maradj le a friss tartalmakról, iratkozz fel a hírlevélre, még több csipet jóért, pedig kövess minket Facebook oldalunkon is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: