1.0Egy csipet jóhttps://egycsipetjo.cafeblog.huJutkasághttps://egycsipetjo.cafeblog.hu/author/jutkasag/<p>Kábé öt éve találkoztam először az azóta kedvencemmé vált angol szóval, a <em>SERENDIPITY</em>-vel. Azon kifejezések közé tartozik, amit nem igazán képes fordítani a magyar: egyszóval szerendipitásként teszi - kösszépen, így már minden világos... Valódi tartalmára jobban utalnak a leíró magyarázatok, melyek szerint a szerendipitás véletlenszerű felfedezés, és/vagy szerencsés véletlen, valamint olyan pillanat, amikor az ember ráébred valamire egy adott dologgal kapcsolatban, annak ellenére, hogy az adott dolognak<span class="text_exposed_show"> korábban semmi jelentősége nem volt számára. <br />A szerendipitás a fentiek mindegyike és összessége egyszerre.</span></p> <div class="text_exposed_show"> <p>A kifejezést Horace Walpole angol író alkotta, ihletet hozzá a Serendip három királya című meséből merített, melynek szereplői az országot járva rendre olyan dolgokat fedeztek fel véletlenül, amiket nem is kerestek.<br />Kiváló példa a szerendipitásra a penicillin felfedezése, ami Alexander Fleming nevéhez fűződik, aki egy kórház laborvezetőjeként baktériumtörzseket azonosított be - tette mindezt az alagsorban, a kazánház mellett, ahol a körülmények enyhén szólva sem voltak ideálisnak mondhatók. Csóri Fleming - gondolom átlag szerdán, egy közepesen erős presszó után - pánikba esve vette észre, hogy az egyik legfontosabb baktérium mintáját zöldes-kék penész támadta meg, és nyom nélkül eltüntette azt. További sietős kutatások után kiderült, hogy a gomba a penicillium notatum névre hallgat, ezért az általa napvilágot látott, baktériumölő csodaszert penicillinnek nevezte el, amiről tudjuk, hogy azóta emberek millióinak életét mentette meg.</p> [caption id="attachment_306" align="aligncenter" width="300"]<img class="wp-image-306 size-medium" src="https://egycsipetjo.cafeblog.hu/files/2018/11/baktérium-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /> Ezeket a baktériumokat kereste, Doktor Fleming? Fotó: https://pixabay.com/hu/baktériumok[/caption] <p>Szóval ez a serendipity... érzed!</p> <p>Egyfelől azért szerettem bele ebbe a kifejezésbe, mert számomra varázslatosan írja le az élet kvintesszenciáját: vagy te, és vannak a kis álmaid, például, hogy hívást érzel az írásra, és képzeletbeli képernyődön megjelenik magadról egy kép, amin hosszú, puha kardigánban mesekönyveket írsz a világ összes gyermekének. A belső hívás annyira erős, hogy őszinte hittel indulsz meg a célod felé. Lövésed sincs, hogyan és mikor fogsz megérkezni, de engedsz a belső késztetésnek, és elkezded a mindenféle gondolataidat kiírni a fészbukodra meg egy JutKata nevű blogra, ráadásul bátorkodsz nyilvánosan közzé is tenni azokat, az írásaidat olvasva viszont a kiadók helyett A FÉRFI lép be az életedbe, aztán hippidi-hoppidi, kész a szerelem... ugye, egyre jobban érzed, hogy miért rajongok a serendipity-ért?!</p> <p>Továbbá azért szeretem a serendipity-t, mert magába olvasztja a <em>SERENITY</em> szót, ami magyarra fordítva derűt jelent; és hát lássuk be: ahhoz, hogy az ember képes legyen észrevenni a célja felé vezető út során az isteni gondviselést az orra előtt bezáruló ajtókban, vagy éppen a kinyíló ajtók mögül érkező váratlan szerencsét, szükséges az alapvetően derűs hozzáállás.</p> [caption id="attachment_309" align="aligncenter" width="300"]<img class="wp-image-309 size-medium" src="https://egycsipetjo.cafeblog.hu/files/2018/11/serenity-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /> Nem vekengsz, nem ragaszkodsz - szimplán derűvel fogadod, amit az élet kínál. Fotó: https://pixabay.com[/caption] <p>Végezetül pedig azért szeretem a serendipity-t, mert benne van a <em>DIP</em>, azaz a mártás kifejezés, és mióta világ a világ, tudjuk: aki a mártást szereti, rossz ember nem lehet.</p> <p>A <del>pity</del> szótagot ejtsük... szóra sem érdemes, annyira... piti.</p> </div>rich