Hát persze, hogy szoktál játszani a gyerekeddel. Tudom. De úgy igazán tényleg szoktál? Mikor játszottál úgy együtt a gyerkőccel, hogy közben nem a vacsorát főzted, hogy közben nem a nagyobbnak segítettél házi feladatot írni, hogy közben nem nyomkodtat a telefont, hogy közben agyban nem totál máshol jártál, hogy közben nem azt vártad, nyerje már meg ezt az unalmas társast, emlékszel még? Ha ilyen rég volt, akkor pont ma egy ideális nap arra, hogy úgy játssz, mintha te is gyerek lennél. Ne létezzen más csak a gyerek, te, és a játék. Add át magad a játéknak, mint gyerekkorodban.
Eleinte, tudom nehéz, de bele lehet jönni, “csak” meg kell tanulni kikapcsolni magadban a felnőtt üzemmódot. Én mindig arra gondolok, hogy az első pár évet soha senki nem fogja visszaadni nekem. Mosni, főzni, takarítani, dolgozni járni még lesz lehetőségem, sok is, de a gyerekkel együtt lenni nem annyira, hamar eljön az idő, mikor már minden más fontosabb lesz neki, mint mondjuk velem együtt játszani. Használjuk ki, amíg mi vagyunk a kis világa középpontja.
Mielőtt lelkiismeret-furdalásod lenne, amiért nem játszol egész nap a gyerekkel. Még véletlenül se legyen! Nem kell egész nap körülötte pörögni. Kicsit hagyni kell, hogy egyedül is ténykedjen, hagyni kell kicsit unatkozni, hogy feltalálja magát, így fejlődik igazán a kreativitása.
Akkor se érezd magad rosszul, ha nagyon untat a dolog. A kutatások szerint napi tíz perc közös játék is csodákra képes.
Hogy milyen csodákra? Lássuk csak:
Azok a gyerekek, akik nem csak szülő szerepben látják anyát és apát, sokkal jobban felnéznek szüleikre. Emlékszem mikor kicsi voltam, sokszor vigyázott rám nagybátyám. Amikor mesét néztünk gyermeki áhítattal figyelte a történéseket, amikor nevettem, ő kétszer olyan hangosan nevetett. Már kicsiként is azt gondoltam, hogy milyen nagyszerű ember. Mai napig meg van bennem ez az érzés.
A közös játék, az együtt töltött minőségi idő miatt kevesebbet rosszalkodik a gyerek azért, hogy felkeltse a figyelmet, mivel a kizárólagos figyelemre irányuló igényszintje elég jól feltöltődik a közös móka alatt. Az ilyen, figyelemmel jól feltöltött gyerekek jobban is együttműködnek szüleikkel.
A játék a gyerek számára a legjobb szorongásoldó. Kicsi gyereknél sokkal többet megtudhatunk egy-egy szerepjáték közben arról, mi zajlik a kis lelkében, mintha faggatnánk őt. Ugye, milyen hasznos? Te megtudod, mi bántja a gyereket, ő pedig kijátssza magából a rossz érzéseket.
Amikor anya, apa újra gyerek és önfeledten szórakozik, éppen meg sem próbál nevelni, vagy tanítani valamit a gyerkőcnek, akkor sokkal közelebb tudnak egymáshoz kerülni érzelmileg. A játék megerősíti a gyerek és szülei közti kötődést.
Az apák és gyerekük közös játéka még több pozitív hatással bír. Az apák általában másképp játszanak, mint az anyák. Ők játék közben sokkal többször érintik meg a gyereket (pl. csiklandozás, emelgetés, dobálás, tornáztatás, lovaglás), továbbá az apák több egyedi, különleges, kívülről nézve akár meghökkentő, szokatlan játékot tudnak kitalálni. Az apával való ilyen játék nagy hatással van a gyerek érzelmi intelligenciájára.
Játékra fel! Gyermeked értékelni fogja, hogy figyelsz rá, és a te lelkednek is jót fog tenni, ráadásul még a kapcsolatotoknak is jót fog tenni.
Ha részt veszel a kihívásban, örülünk, ha megosztod velünk tapasztalataidat.
A játék leírását itt találod.
A többi nap feladatáról pedig itt olvashatsz.
A játék leírását itt találod.
A többi nap feladatáról pedig itt olvashatsz.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, hátha másoknak is érdekes lehet. Köszönjük!
Hogy ne maradj le a friss tartalmakról, iratkozz fel a hírlevélre, még több csipet jóért, pedig kövess minket Facebook oldalunkon is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: